A Münchenben született Jim Avignon kétségkívül egy rendkívül érdekes fickó, a kortárs művészek azon roppant sokoldalú kevesének egyike, akik számtalan művészeti ágban képesek megcsillogtatni tehetségüket. A zenészt és divattervezőt Andy Warhol utódjának is nevezhetnék, aki szellemi elődjéhez méltóan szintén a pop art stílusában tevékenykedik. Fellépéseihez még a plakátokat is saját kezűleg tervezi, amiknek aztán rendszerint néhány nap múlva lábuk is kell.

A berlini technokultúra prominens képviselője 1966 karácsony éjszakáján látta meg a napvilágot, akkor még Christian Reisz néven. A művész jelenleg többlaki életet él, munkája folytán Williamsburg, Brooklyn és Berlin között ingázik. Meglehetősen későn, 21 éves korában kezdett festeni, első kiállításait techno klubokban rendezte. Avignon művészeti hitvallása is roppant közérthető és világos: „Inkább adok el ezer képet 1 dolláros darabáron, mintsem hogy egyetlen képet adjak el 1000 dollárért.”. Saját filozófiája melletti elkötelezettségét bizonyította 1995-ben is: a közönség 800 eredeti Avignon kiállítási tárgyat vihetett haza magával teljesen ingyen és bérmentve. Ennek a kiállításnak már a neve is magáért beszélt: „Gazdagodj a művészet által!”. A ’90-es években Avignon műveit berlini és frankfurti underground gallériákban mutatták be.

A művész a ’90-es évek közepén kezdett a zenével is behatóbban foglalkozni, természetesen lemezborítóit, plakátjait, szórólapjait is maga tervezte.

Avignon egy roppant termékeny, provokatív és mindamellett valóban eredeti zseni, aki számtalan könyvet is jegyez, köztük a 2000-ben megjelent “Nem radioaktív” címűt, melyet Lisa Brownnal közösen publikált. Az elmúlt tíz esztendőben Jim zenéjével megjárta és meghódította New Yorkot, Tel Avivot, Brightont, Párizst, Finnországot, Szingapúrt és Oroszországot is.

Festményeivel többek közt a londoni Kortárs Művészeti Intézetben is találkozhatunk. Tervezett a népszerű óramárkának, a Swatchnak és még repülőgépfarkat is megálmodott.